Intézményünkről

Alapító Okirat>>>

- Fenntartói értékelés Tovább>>

- Különös közzétételi lista Tovább>>

- Pedagógiai Program Tovább>>

- Szervezeti és működési szabályzat Tovább>>

Alapító okirat

I.1. Intézményünk névadója, Bethlen Gábor

I.2. Az intézmény bemutatása

I.2.1. Az intézmény működésének általános jellemzői, nevelési és oktatási céljai

I.2.2. Az intézmény működésének rövid leírása

I.2.3. A képzés rendje

I. 3. Az intézmény részletes nevelési programja

I.3.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

I.3.1.1. Alapelvek, célok

I.3.1.2. A célokból adódó feladatok

I.3.1.3. A célokból eléréséhez szükséges eszközök és eljárások

I.3.1.4. A feladatok megvalósítását segítő erőforrások

I.3.1.4.1. Az oktatás tárgyi feltételei

I.3.1.4.2. Személyi feltételek

I.3.2. Egyes művészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszere

I.3.2.1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói

I.3.2.2. Az alapfokú képző- és iparművészeti célrendszere és funkciói

I.3.3. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos iskolai feladatok

I.3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

I.3.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

I.3.6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges kötelező felszerelések és eszközök jegyzéke

I.3.7. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Alapító okirat

 

Az intézmény többször módosított alapító okiratának módosítása, a módosításokkal egységes szerkezetben.

A Hit Gyülekezete a magyar ifjúság oktatása és nevelése iránti felelősségétől vezetve, a szabad és értékteremtő közoktatás ügyének előmozdítására – az 1990. évi IV. Törvény 17. §-a (1) bekezdésében biztosított jogával élve – önálló egyházi jogi személyiséggel bíró, keresztény szellemiségű általános és szakképző iskolát, óvodát és alapfokú művészetoktatási intézményt hoz létre.

 

•  Az intézmény neve:

Bethlen Gábor Általános és Szakképző Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

 

•  Az intézmény rövid neve:

Bethlen Gábor Iskola és Óvoda

•  Az intézmény rövidített neve:

Bethlen Gábor Iskola és Óvoda

•  Az intézmény OM azonosító száma: 200232

•  Az intézmény alapításának éve: 2002.

•  Az intézmény székhelye:

4400 Nyíregyháza, Gomba u. 7.

•  Az intézmény telephelye:

4400 Nyíregyháza, Nyíregyházi u. 2/D

•  Az intézmény típusa:

Az intézmény többcélú közoktatási intézmény, amely

- 8 évfolyamos nappali, esti munkarend szerinti általános iskolát,

- 3 éves óvodai nevelést,

- 6, 6,5 illetve 7 évfolyamos – nyelvi előkészítő évfolyammal induló - szakközépiskolát három szakmacsoportban (informatika, kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció, valamint közgazdaság),

- 4 illetve 5 évfolyamos szakiskolát három szakmacsoportban (kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció, építészet, valamint elektrotechnika-elektronika) és

- 8 évfolyamos alapfokú művészetoktatást folytat kettő művészeti ágban (zeneművészet, képzőművészet).

Az intézmény az alapfeladatok ellátását közös igazgatású közoktatási intézményként, ezen belül az iskolai feladatokat összetett iskolaként szervezi meg.

 

•  Az intézmény alapítója és fenntartója:

Hit Gyülekezete, 1103 Budapest, Gyömrői út 63.

 

•  Az intézmény alaptevékenysége:

 

Székhelyen:

8520 Alapfokú oktatás:

- Általános iskolai alapfokú oktatás az oktatás első szintjén (1-4. évfolyam), nappali tagozaton.

- Általános iskolai alapfokú oktatás az oktatás első szintjén (1-4. évfolyam), esti tagozaton.

 

- Általános iskolai oktatás befejező szintjén (5-8. évfolyam) nappali tagozaton.

- Általános iskolai oktatás befejező szintjén (5-8. évfolyam) esti tagozaton.

 

- Alapfokú művészetoktatás nyolc évfolyamos képzés keretén belül két előképző, és hat alapfokú évfolyammal

a zeneművészeti ágban zongora, klasszikus furulya tanszakokon,

a képző- és iparművészeti ágban grafika, festészet tanszakokon.

 

- 8531 Általános középfokú oktatás

Egyetemi, főiskolai továbbtanulás szervezett elősegítése

Nyelvi előkészítő évfolyam

 

 

- 8532 Szakmai középfokú oktatás

 

- Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás

- Informatika,

- közgazdaság, valamint

- kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban.

- Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás:

- elektrotechnika-elektronika,

- építészet, valamint

- kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban.

- Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás

- Műszaki, ipari és építőipari szakterületen:

- elektrotechnika-elektronika,

- építészet,

- társadalomtudományi, gazdasági, jogi szakterületen:

- kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció és

- közgazdaság

- matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok szakterületen:

- informatika szakmacsoportokban.

- Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás

- Szakiskolai felzárkóztató oktatás (7-8. évfolyam, nappali rendszerű)

- Felnőttképzés (OKJ-s képzés)

 

 

Telephelyen:

 

8510 iskolai előkészítő oktatás. Az alapfokú oktatás első szintjét megelőző oktatás (iskoláskor előtti oktatás): óvodai nevelés és az iskolai életmódra való felkészítés.

 

Az intézményben nappali, esti munkarend szerint általános iskolai oktatás, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás, óvodai nevelés, és alapfokú művészetoktatás, valamint felzárkóztató oktatás, szakképesítés megszerzésére felkészítő felnőttoktatás és felnőttképzés (OKJ-s képzés) folyik.

 

 

•  Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:

Az intézménybe felvehető maximális gyermek- és tanulólétszám 935 fő az alábbi bontás szerint:

•  A Nyíregyháza, Nyíregyházi út 2/D sz. alatti telephelyen folyó óvodai nevelésben 75 fő a maximálisan felvehető gyermeklétszám.

•  Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám 860 fő

•  ebből az általános iskolai oktatásban nappali tagozaton maximum 200 fő, az alábbi bontás szerint:

•  az 1-4. évfolyam maximum  110 fő,

•  az 5-8. évfolyam maximum  90 fő;

•  az általános iskolai oktatásban esti tagozaton maximum 50 fő, az alábbi bontás szerint:

•  az 1-4. évfolyamon maximum 20 fő,

•  az 5-8. évfolyamon maximum 30 fő.

•  az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti, valamint képző- és iparművészeti ágában  120 fő.

•  a szakközépiskolai oktatásban maximum 210 fő

•  a szakiskolai oktatásban maximum 150 fő,

•  a szakiskolai felzárkóztató oktatásban maximum 30 fő,

•  a felnőtt (OKJ-s) képzésben maximum 100 fő.

 

•  Az intézmény jogállása:

Az intézmény önálló egyházi jogi személy, amely térségi feladatokat lát el és nyitott azok számára, akik az intézmény által nyújtott világnézetileg elkötelezett, keresztény szellemiségű oktatásra tartanak igényt.

 

•  Az intézmény kiegészítő tevékenysége:

Az iskola az oktatáshoz kapcsolódó, azt szolgáló tevékenységeket folytathat a következő körben:

- Egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatok

•  Integrált oktatás, nevelés általános iskola 1-8 évfolyamán maximum 30 fő.

•  Gyógypedagógiai ellátás, a Közoktatási törvény 3. melléklet II/3. pontja szerint 2 tanulóként számításba vett, a többi gyermekkel együtt oktatott tanuló számára, maximum 30 fő

•  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása, maximum 30 fő

•  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása, maximum 30 fő

•  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása, maximum 60 fő

•  Általános iskolai napközis és tanulószobai foglalkozás 200 fő részére.

•  Kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladatok  560 fő részére.

•  Diáksporttal, kapcsolatos feladatok 560 fő részére.

•  Óvodába, iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása maximum 635 fő részére.

 

- Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások

•  Intézményben szervezett intézményi közétkeztetés 635 fő részére.

•  Intézményben szervezett ingyenes és kedvezményes étkeztetés 635 fő részére.

•  Általános hozzájárulás nyújtása tanulói tankönyvvásárláshoz  560 fő részére.

•  Tanulók ingyenes tankönyvellátása  560 fő részére.

- Pedagógiai szakmai feladatok:

•  Minőségfejlesztési, minőségirányítási feladatok 60 fő részére.

•  Pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevétele 845 fő részére

- Egyes közoktatási feladatok ellátása

•  Pedagógus szakvizsga és továbbképzésen való részvételhez hozzájárulás nyújtása 60 fő részére.

•  Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok 1-4. évfolyamon nappali rendszerű általános iskolai oktatásban résztvevő 110 fő után.

•  Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok iskolai nappali rendszerű 5-8. évfolyamon általános iskolai oktatásban résztvevő  90 fő után.

•  Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok óvodai nevelésben résztvevő 75 fő után.

•  Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok alapfokú művészetoktatásban résztvevő 120 fő után.

•  Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok szakközépiskolai oktatásban résztvevő 210 fő után.

•  Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok szakiskolai oktatásban résztvevő 150 fő után.

•  Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok szakiskolai felzárkóztató oktatásban résztvevő 30 fő után.

 

- Tanműhelyi oktatás, tanműhely és tanbolt üzemeltetés

- Tanfolyami szakmai oktatás szervezése, vizsgáztatás

- Helyiségek, eszközök bérbeadása

 

•  Az intézmény vállalkozási tevékenysége:

A mindenkori hatályos jogszabályok alapján az intézmény kiegészítő jelleggel, az alaptevékenység veszélyeztetése nélkül anyagi haszonszerzésre irányuló vállalkozási tevékenységet is folytathat a következő körben:

- 1812 Nyomás (kivéve: napilap)

- 1813 Nyomdai előkészítő tevékenység

- 1820 Egyéb sokszorosítás

- 4761 Könyv kiskereskedelem

- 4762 Újság-, papíráru kiskereskedelme

- 4763 Zene-, videó felvétel kiskereskedelme

- 4765 Játék kiskereskedelem

- 4799 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem

- 4931 Városi, elővárosi szárazföldi személyszállítás

- 4939 Máshová nem sorolt egyéb szárazföldi személyszállítás

- 5610 Éttermi vendéglátás

- 5621 Rendezvényi étkeztetés

- 5629 Egyéb vendéglátás

- 5811 Könyvkiadás

- 5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

- 5819 Egyéb kiadói tevékenység

- 5911 Film-, video-, televízióműsor - gyártás

- 5912 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai

- 5914 Filmvetítés

- 5920 Hangfelvételek készítése, kiadása

- 8551 Sport, szabadidős képzés

 

15. Az intézmény tagozata: felnőttoktatás esti tagozaton (általános iskolai alap- és középfokú oktatás: 1-8. évfolyam)

 

•  A feladatellátást szolgáló vagyon:

Az intézmény induló vagyona 100.000 Ft , azaz százezer forint, melyet a fenntartó bocsát rendelkezésre. Az induló vagyonon túl a fenntartó az intézmény éves költségvetésében évente jóváhagyott összeget bocsát az intézmény rendelkezésére.

Az intézmény feladatellátását szolgálja az East-Bau Kft (4400 Nyíregyháza, Gomba u. 7.) tulajdonát képező többcélú csarnok és tagiskola, melyet határozatlan időre kizárólagos rendelkezési joggal az intézmény számára bérbe ad, valamint a gyermekek nevelésére szolgáló épület (Nyíregyháza, Nyíregyházi út 2/D), melynek tulajdonosa, a fenntartó Hit Gyülekezete egyház a 2018-2019-es tanév végéig kizárólagos rendelkezési joggal az intézmény számára használatba adja.

A feladatellátást szolgálják az intézmény tulajdonát képező leltár szerinti ingóságok, valamint a fenntartó által ingyenesen használatba adott vagyontárgyak is.

 

 

•  Az intézmény gazdálkodása, és a vagyon feletti rendelkezés joga:

Az intézmény önálló egyházi jogi személy, önálló gazdálkodási szervezeti egységgel rendelkezik. Az intézmény a fenntartó által évenként megállapított költségvetés keretein belül a mindenkor hatályos jogszabályok, valamint az intézmény gazdálkodási és képviseleti szabályzata alapján gazdálkodik, illetve kezeli a rendelkezésére álló vagyont. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogait teljes jogkörrel az igazgató gyakorolja.

Az oktatási, nevelési tevékenység finanszírozását szolgálja a fenntartó által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközökön túl az állami költségvetésből származó támogatás, a tanulók szülei által befizetett térítési díjak, esetlegesen a közoktatási megállapodás keretében kapott támogatás, az iskola számára természetes illetve jogi személyek által felajánlott támogatások, adományok, valamint az iskola vállalkozási tevékenységéből származó bevételek. Az intézmény részére felajánlott adományok, támogatások elfogadásáról az igazgató határoz.

 

•  Az intézmény vezetőjének kinevezése és a munkáltatói jogok:

Az intézmény igazgatóját a fenntartó nevezi ki, hívja vissza, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

Az intézmény alkalmazottaival kapcsolatban a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja. A szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban foglalkoztatja.

 

 

•  A képviseleti jog:

Az intézményt a hatóságok és harmadik személyek előtt az igazgató képviseli. Az igazgató képviseleti jogát konkrét esetre szóló meghatalmazással átruházhatja.

 

•  Az intézmény felügyeleti szervei:

Az intézmény szakmai felügyeletét a fenntartó, a Hit Gyülekezete, a fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főjegyzője látja el.

 

Jelen Alapító okirat az intézmény 2002. július 17-én kelt, többször módosított, a módosításokkal a mai napon egységes szerkezetbe foglalt Alapító okirata. Az intézmény korábbi nevei: Bethlen Gábor Általános Iskola, Bethlen Gábor Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény, valamint Bethlen Gábor Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.

 

Jelen módosítás 2008. …………… lép hatályba.

Ez az intézkedés az intézmény korábbi létrejöttét és működését nem érinti.

 

Budapest, 2008. ……………

 

 

 

 

Horváth András

oktatási főigazgató

 

I.1. Intézményünk névadója, Bethlen Gábor

 

1613-tól 1623-ig erdélyi fejedelem, 1620-21–ig választott magyar király volt. A reformált hitű uralkodó a történelmi források szerint istenfélő (imádkozó) nagyúrként kormányozta országát, és harcolt a vallásszabadságért a Habsburg önkényuralommal szemben. Tevékenysége következtében Erdély felvirágzott, az utókor ezt az időt aranykornak nevezi.

Tiszántúli nemesi családból származott, Báthory Zsigmond fejedelem udvarában nevelkedett. Már fiatalon részt vett a török elleni havasalföldi hadjáratban, harcolt Mihály vajda ellen és a császáriak elől 1602-ben török földre menekült, ahol a bujdosók vezetője lett. A kibontakozást a török szövetségével, a Habsburgok ellenében helyreállított önálló fejedelemségben látta.

Bujdosó társai megbízták, hogy Bocskai Istvánt megnyerje a Habsburgok elleni felkelés vezérének. 1604 őszén ő szerezte meg a törökök jóváhagyását Bocskai fejedelemségéhez, és vitte Kassára a fejedelmi jelvényeket. Bocskai halála után Báthori Gábor bizalmasaként készítette elő Báthori fejedelemségét. Amikor azonban a fejedelem a Habsburgokhoz közeledett, ő ismét a törökökhöz menekült.

1613-ban a kolozsvári országgyűlésen erdélyi fejedelemmé választották, miközben sikerült az Erdélybe küldött törököket és tatárokat kiszorítani onnét.

A bécsi udvar fejedelemmé történő választását nem akarta elismerni. II. Mátyás fegyverrel szándékozta alávetni Erdélyt, de a rendek tárgyalásokra kényszerítették a királyt, aki 1615-ben megegyezett a fejedelemmel.

Bethlen Gábor központosított államszervezet kiépítésére törekedett. Gyulafehérvári otthonát politikai és kulturális központtá fejlesztette. Ide szállíttatta át a kassai nyomdát, amely 1622-től fejedelmi műhelyként működött.

Bőkezűen támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári haladás élén járó Hollandiában és Angliában. Főiskolát alapított Nagyszombatban (1619) és Gyulafehérváron (1620).

A harmincéves háborúban a cseh protestáns rendekkel szövetkezve lépett fel a Habsburgok ellen 1619-ben. Hat hét alatt elfoglalta a Felvidéket, lemondott a felajánlott királyi címről, de hét vármegyét szerzett a fejedelemség számára és megerősítette a rendek jogait.

A protestáns nyugati hatalmakkal létesített kapcsolatait a brandenburgi választófejedelem leányával, Katalinnal kötött házassága is megerősítette (1626). A nemzeti királyság megteremtésére vonatkozó tervét a lengyel trón elnyerésével gondolta megvalósítani. Ebben betegsége már megakadályozta. Még politikai végrendeletét elkészítette, és 1629. augusztusában meghalt.

A szabadságért, fejlődésért folytatott munkája, igazságosságra törekedő személyisége, példamutató uralkodói koncepciója teszi őt történelmünk kiemelkedő alakjává. Ezért választottuk intézményünk névadójává.

 

 

 

I.2. Az intézmény bemutatása

 

A Bethlen Gábor Általános és Szakképző Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nyitott és világnézetileg elkötelezett intézmény, fenntartója a Hit Gyülekezete.

Iskolánk másodikként alakult meg a Hit Gyülekezete egyház közoktatási intézményei közül. Az intézmény nyitott mindazon iskolahasználók számára, akik pedagógiai programját, elveit, célkitűzéseit választják.

 

Iskolánk célja "segítő intézménnyé " válni, ami azt jelenti, hogy elsődleges feladatunknak tekintjük a képességek kibontakoztatása, a gyermekek és a családok céljainak sikeres elérése terén a lehető legnagyobb támogatást nyújtani.

Az intézményünk kiemelt céljai a következők:

•  A Szentírás értékeinek közvetítése; Krisztus-centrikus nevelés;

•  Az ismeretközvetítés során magas színvonalú, eredményes szakmai munka megvalósítása;

•  Az intézményben folyó oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, sokoldalúan képzett fiatalok útra bocsátása;

•  A tanulók személyiségének sokirányú kibontakoztatására, a tehetségek felfedezése, gondozása;

•  Sokirányú, sokoldalú személyiségfejlesztés, művészeti oktatás és nevelés.

 

I.2.1. Az intézmény működésének általános jellemzői, nevelési és oktatási céljai

 

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka életelv- és értékcentrikus. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak a bibliai szemléletmód, a biblikus erkölcsi és személyiségi normák, valamint a Közoktatási Törvényben megfogalmazott elvárások. Ezek szerves egységet képeznek, működésük a nevelő-oktató munka során egy időben jelenik meg.

Az intézmény tiszteletben tartja a szülőknek gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait, ezért céljaiból fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak teljes körű érvényesítésére és védelmére.

Az intézmény a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, és a jelentkező problémák megoldására lehetőségeket keres.

A tanulói jogok érvényesülése csak a tanulói kötelességek teljesítésével együtt valósulhat meg. Alapelveink közé tartozik az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Az uniformizálást, a személytelenséget teljességgel el kívánjuk kerülni.

A művészeti nevelés során szerzett élmények sokasága kifejleszti a gyermekekben a közösségi érzéseket is, megtanulják az elkészült alkotások megítélését, bírálatát, a korrigálást, és jobban elfogadják a kritikát is.

 

I.2.2. Az intézmény működésének rövid leírása

 

A z intézményi oktatást, az életkori sajátosságokat és a hazai közoktatás szerkezetét figyelembe véve végezzük oktató-nevelő munkánkat.

Intézményünkben az 1-8. évfolyamokon a hagyományos osztálykeretek között, általános tantervű osztályokban alapfokú, valamint á ltalános és s zakmai középfokú oktatás folyik.

Alapfokú művészetoktatás nyolc évfolyamos képzés keretén belül a 6-22 évesek két előképző, és hat alapfokú évfolyammal a zeneművészeti ágon zongora, klasszikus furulya, hegedű, fuvola, oboa, klarinét tanszakokon; a képző- és iparművészeti ágon grafika, festészet tanszakokon zajlik.

A művészetoktatás az iskola épületében – az erre a célra kialakított tantermekben – valósul meg.

Az oktatás központi tanterv, ill. a helyi sajátosságokat is beépítő, évfolyamokra kidolgozott tanmenetek szerint zajlik.

A tanév során többször is biztosítunk lehetőséget növendékeink számára a nyilvános fellépésre (iskolai rendezvények, hangversenyek), valamint a nyílt tanítási napok keretén belül a szülők is bepillantás nyerhetnek gyermekük művészeti foglalkozásokon nyújtott teljesítményébe, egyéni teljesítményük fejlődésébe.

 

I.2.3. A képzés rendje

 

A képzésben megtalálható kreatív tevékenység előtérbe állítása, a tanulási technikák elsajátíttatása a maradandó tudás elérését célozza. Mindennapi tevékenységünkben a minőségi és hatékonysági szempontokat igyekszünk érvényesíteni, s pedagógusaink felelősségérzete és belső igényessége, a versenyképesség megőrzése egyaránt ezt a beállítódást erősíti bennünk. Az alkotó műhelymunka magas mércét állít mindannyiunk elé, s az ennek való megfelelés követhető példa a tanárjelöltek hivatástudatának kialakításában is.

 

Beiskolázás

Korhatára: 6. évet betöltött, 22 évet be nem töltött tanuló

Képzési idő: 8 év (maximálisan) 2 előképző + 6 alapfok

 

(Az előképzők indítását mindig az igények figyelembevételével a nevelőtestület döntése szabályozza.)

 

Képzési idő: 8 év

„A” tagozaton 2+6 év

„B” tagozaton (3)+5 év

Megjegyzés: Az évfolyam számok magukba foglalják az előképző, alapfok évfolyamait. A képzési idő első számjegye az eleméleti és egyéb előtanulmányokat jelenti. A „B” tagozat zárójeles száma az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A „B” tagozatra a növendékek az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani.

 

A képzés szakaszai (tagolódása)

előképző: 2 év

alapfok: 6 év

 

Tanszakok

Zeneművészet: zongora, klasszikus furulya, hegedű, fuvola, oboa, klarinét

Képző és iparművészet: festészet, grafika

 

A képzés formái

Zenei tanszakokon:

- hangszeres képzésnél egyéni oktatás

- szolfézs tárgyak esetén csoportos oktatás

Képző és iparművészeti tanszakon csoportos oktatás

 

A csoportalakítás szempontjai

Zenei tanszakokon : általában azonos évfolyamú növendékek alkotnak csoportot. Csoporthatár (törvényi); 8 fő (átlaglétszám) – 15 fő (maximális létszám).

 

Képző és iparművészeti tanszakon : a jelentkezők számának függvényében lehet homogén vagy heterogén a csoport.

Csoporthatár (törvényi): 10 fő (átlagszám) - 20 fő (maximális létszám)

 

A képzés kimenete

Az alapfok befejezése után a növendékeknek művészeti alapvizsgát kell tenni. Az a tanuló léphet továbbképző osztályba, aki a vizsgát sikeresen letette.

 

 

I. 3. Az intézmény részletes nevelési programja

 

I.3.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

I.3.1.1. Alapelvek, célok

 

Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka célja olyan értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a társadalomra is pozitív hatást gyakorolnak. A magas szintű tudás mellett szilárd etikai értékrend és erkölcsi igényesség közvetítése.

 

Olyan pedagógiai feltételeket kívánunk biztosítani, melyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek személyiségét harmonikusan fejleszthesse, képességeit a maga lehetőségeinek felső határáig kiművelje.

Alapgondolatunk: minden gyerek fejleszthető. Az intézmény sokszínű tevékenységet kínál, a tudomány mai állásának, eredményeinek megismertetésére. Minden gyerek egyforma bánásmódban részesül. Gyermekeink meglévő művelődési hátrányaikat, a kínált lehetőségekkel kompenzálják.

Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú növendékeink képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére, minél több művészeti ág iránti érdeklődésre, nyitottságra.

Intézményünk segíti a tanulóikban rejlő sokféle tehetség kibontakoztatását. A zene-, képző- és iparművészeti ágon jól képzett pedagógusok, magas szinten oktatják a művészetek szépségei után kutatni vágyókat.

Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás, másodlagos célja az, hogy lehetőséget teremtsen az iskola tagjainak baráti kapcsolatok kiépítésére, az olyan alapvető szükségletek kielégítésére, mint a szeretet, az elfogadás, biztonság, megbecsülés , önbecsülés, mely alapvető szükségletei az embernek és az ember önmegvalósításának.

A tanítási-tanulási folyamat során strukturált tudást közvetítünk: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás, a magasabb művészeti szintű illetve új körülmények között alkalmazás képességének kialakításával (kreativitás).

  Céljaink megvalósításának záloga a minőségi nevelő-oktató munka. A magas szintű oktató-nevelő munka eredményeként növendékeink művelt, kreatív, fejlett esztétikai érzékű, a szépre, jóra fogékony faitalokká válnak.

Intézményi ünnepélyeink, az intézmény által szervezett különféle programok, tanulmányi kirándulások nyitottá teszik a diákokat, és alakítják a világról alkotott képüket.

Célunk, erősíteni növendékeink kultúrához való kötődését, a múlt értékeinek megszerettetését, tovább éltetését. Alkotó légkör kialakításával biztosítjuk számukra az önművelést, motiváljuk őket az alkotásra. Képzőművészeti alkotások elemzésével korszerű vizuális műveltség kialakítására törekszünk.

Célul tűzzük ki, hogy a helyes önismeret alkalmazásával tanulóink legyenek képesek kitűzni és elérni reális célokat, legyenek képesek magas szintű igényt támasztani saját munkájuk iránt, legyenek nyitottak a környező világ, a természet, társadalom, haza aktuális kérdéseire.

A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati, esztétikai stb.) és a szükségletek alakítása.

A tanulási tevékenység közben és a tanulói közösségi való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, kommunikációs képességeit, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, az esztétikai érzékenységét, nyitottságát, igényességét, fogékonyságát a kultúra iránt.

Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés és a művészeti kompetenciák kialakítása áll: meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden egyes gyermekben személyiségének saját értékeit.

Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom. Arra törekszünk, hogy mindenki a saját képességeinek, lehetőségeinek határához jusson el az értelmi és erkölcsi fejlődésben.

Valljuk, hogy a tehetség önmagában nem feltétlenül érték, csak akkor, ha a személyiség fejlődése legalább annyira lépést tart a tehetséggel; nevelésünk tehát az egyoldalúság ellensúlyozására a tehetség és az egész személyiség harmóniájának megteremtésére törekszik.

Nevelési tartalmaink a kiemelt alapértékek mellett:

•  A tudással, a műveltséggel kapcsolatos értékek: igény a világ és önmagunk megismerésére, megértésére; nyitottság az új ismeretek befogadására, a sokoldalú önművelésre; törekvés a tárgyilagosságra, az objektivitásra; önálló, logikus, rugalmas gondolkodás, kreativitás

•  A munkával kapcsolatos értékek: törekvés a munkavégzés, a munkaproduktum esztétikumára; igényesség a munkában; a vállalkozás, a kockázatvállalás, a verseny, a piaci megmérettetés fontosságának elfogadása

•  A harmonikus személyiségfejlődés érdekében a gondolkodási képességek, az érzelmi-akarati jellemzők, a testi és lelki egészség gondozása

•  A művészeti kompetenciák kialakítása •  A tehetségek fejlesztése, a kreatív képességek kialakításához pozitív környezeti hatások biztosítása, motivációs tényezők (kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, szorgalom, kitartás, becsvágy) felkeltése.

 

I.3.1.2. A célokból adódó feladatok

  Intézményünk minden munkatársának feladata a bevezetőben meghatározott értékek közvetítése, az ebben való együttműködés.

 

Céljaink megvalósulásához elengedhetetlen:

•  a diákok előtt hiteles, kreatív tanárszemélyiségek álljanak, akik személyes példaadással nyújtanak megfelelő motivációt;

•  a minden diákban ott rejlő tehetség kibontakoztatása, a megfelelő tanulási kultúra kialakítása, az eredményes tanuláshoz szükséges kompetenciák kifejlesztése;

•  a Szentírás erkölcsi-szellemi értékeinek hiteles és hatékony közvetítése és elfogadtatása;

•  az egészséges életvitelhez szükséges testi nevelés;

•  a tanulás, információszerzés és információ felhasználás korszerű módjainak megismertetése;

•  az intézmény iránti szeretet kialakítása.

Arra törekszünk, hogy növendékeink az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt képviseljék, és legyenek fogékonyak saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.

 

Növendékeinket képességeiknek megfelelően a legmagasabb fokra kell elvezetni túlterheltség kerülésével.

I.3.1.3. A célokból eléréséhez szükséges eszközök és eljárások

Kiskorú növendékeknél fokozatosan vezetjük át őket a játékközpontú cselekvésekből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez (aktív részvétel az ismeretszerzésben), a feladat- és problémamegoldáshoz. Fejlesztjük a növendékek kreativitását, gondoskodunk egészséges terhelésükről, követjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztő értékelést adunk róluk. Értelmi és érzelmi alapozással formáljuk a személyiség erkölcsi arculatát, megismertetjük, gyakoroltatjuk a helyes magatartásformákat. Erősítjük a kortárskapcsolatokat.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A pedagógiai eszközök megválasztásában kitüntetett szempontok:

•  minden gyermek számára, az életkori jellemzők figyelembe vételével, képességinek, érdeklődésének, valamint távolabbi céljainak megfelelő programok, tevékenységi formák biztosítása;

•  személyes példamutatással növendékeink nevelése toleranciára, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.

Intézmény típusunkban különböző nevelési módszereket, eszközöket alkalmazunk, melyek növendékeinket ösztönzik a hatékonyabb munkavégzésre (meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás).

 

A tevékenységeket úgy szervezzük, hogy tanulóink játékosan tanuljanak, a megszerzett ismereteiket gyakorolhassák, és ne maradjon el az ellenőrzés-értékelés sem.

 

A különböző nevelési módszerek változatos alkalmazásával a magatartási problémákat meg tudjuk előzni.

 

I.3.1.4. A feladatok megvalósítását segítő erőforrások

I.3.1.4.1. Az oktatás tárgyi feltételei

 

Az épület és az udvar

Az intézménynek helyet adó HepiCentrum három hektáros telken fekszik. A nagycsarnok és tornaépület alapterülete 3000 m 2 . Az egész létesítményt alapvetően a nagy csarnok határozza meg, ez az épület a domináns a létesítmény arculatában.

 

Az intézményt befogadó HepiCentrum helyiségei

Az utcai főbejáraton, egy szélfogón keresztül jutunk be az előcsarnokba, ahonnan két lépcső vezet fel az emeleti zsibongóba. A földszint végén büfé és két vizesblokk van. Középen helyezkedik el a 900 m 2 alapterületű csarnok, amely különböző iskolai és gyülekezeti rendezvények színtere. A csarnok két oldalán, a földszinten baloldalt található a fenntartó egyház 3 helyiséges irodája, külön vizesblokkal; jobboldalt pedig egy tanterem, valamint vízkeresztségi célokat szolgáló vasbeton medence, mozaikburkolattal, ill. ehhez tartozó férfi és női vizesblokk, öltöző, WC.

Az emeleti zsibongóból, jobbra egy kisebb tanári szoba teakonyhával, balra a létesítményt üzemeltető East-Bau Kft. irodája közelíthető meg. Az emeleti folyosóból nyílik az 5 tanterem, valamint egy konyha étteremmel, ill. a férfi és a női vizesblokk.

Az új épületszárny függőfolyosóval kapcsolódik a régi épülethez. A földszinti helyiségekben a művészeti képzéshez szükséges szaktantermek és szertárak foglalnak helyet.

Az északi szárnyon a hangszeres zene oktatására kialakított 2 zongora, 1 furulya, 1 hegedű terem és egy ének-zene, szolfézs szaktanterem - szertárral található. Ebben a blokkban van a számítástechnika szaktanterem szertárral, amely valamennyi szakmacsoport informatikai képzésének helyszíne is egyben.

Az emelet északi részén szaktantermek (nyelvi laborok, magyar-történelem, biológia-földrajz) találhatóak szertárral.

A nyugati szárny földszintjén és emeletén is 2-2 tanterem helyezkedik el, a folyosó közepén egy-egy zsibongó. A folyosóknak a két végén egy-egy vizesblokk található (női és férfi).

Az emeleten található terem a kőműves, a burkoló, festő tanulók szaktanterme és demonstrációs terme. Az épületrész földszinti termében a kőműves, a burkoló, a festő, a villanyszerelő tanulók tanműhelye, gyakorlóterme és termelő tanműhelye található.

 

A déli szárny emeleti részén – a tanári szoba mellett - található terem a kereskedők szaktanterme, tanirodája, demonstrációs terme és a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésben résztvevők tanirodája. Az emeleten található az igazgatói-, a helyettesi- és a gazdasági irodát, valamint a tanári szoba is.

A szárny földszintjén egy rajzterem van kialakítva kettő szertárral, ahol a festő tanulók is tartják a rajzóráikat. Itt található még egy fizika-kémia-technika szaktanterem, ami a kőműves tanulók anyagvizsgáló- és építőanyag laborja is.

A különböző épületszárnyakat lépcsők és közlekedők kötik össze.

A HepiCentrum fenntartója, az East-Bau Kft., melynek alkalmazásában álló technikai személyzet felel a csarnok működéséért.

Az épület őrzéséről 24 órán keresztül személyes biztonsági felügyelet gondoskodik.

 

Eszközeink

Szemléltető- és audiovizuális eszközeink készlete folyamatosan bővül, törekszünk a korszerűsítés jegyében fejleszteni eszközkészletünket, kihasználva minél több pályázati lehetőséget. E tevékenységünket az eszközfejlesztési tervünk tartalmazza.

Az intézmény rendelkezik számítógépekkel, melyeknek számát igyekszünk a tanuló létszámnak megfelelően bővíteni, illetve a gépeket folyamatosan fejleszteni.

A középfokú oktatás és a szakképzés rendelkezésünkre álló eszközei megfelelnek a szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített minimális eszközlistában rögzítetteknek.

A Nyír-Hit Ház épülete ad otthont intézményünk óvodájának.

A három óvodai csoport (kis-, középső- és nagycsoport) jól felszerelt csoportszobákban tevékenykedhet. Egy foglalkoztató szoba áll rendelkezésre a fejlesztő- és logopédiai foglalkozások megtartására. A nevelői öltöző és orvosi szoba mellett található egy nagy terem, ami a gyerekek testnevelési foglalkozásainak és a rendezvényeknek biztosít teret.

További helyiségek:

- ebédlő
- tálaló konyha
- gyermek és felnőtt mosdók
- zuhanyzó
- iroda

Az épület rendelkezik az óvodás korú gyermekek számára kialakított játszótérrel is.

Az óvoda rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges tárgyi feltételekkel. Ezeknek egy része az intézmény tulajdonát képezi, másik része a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott eszközök.

A művészeti iskola az általános iskolával közös igazgatás alatt, annak épületében, külön pedagógiai programmal és tantervvel működik.

Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja által meghatározott tantermek, elvárható teremfelszerelések, egyéb javasolt eszközök és az ajánlott hangszerállomány (a gyerekek saját hangszerein kívül) az intézményben rendelkezésre állnak. A világítás és szellőztetés természetes.

I.3.1.4.2. Személyi feltételek

Intézményünk tantestületének tagjai a törvény előírásának megfelelő végzettséggel rendelkeznek, vállalják az önművelést, tanfolyamokon való részvételt fejlődésük érdekében.

I.3.2. Egyes művészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszere

 

I.3.2.1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói

 

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.

A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

I.3.2.2. Az alapfokú képző- és iparművészeti célrendszere és funkciói

 

Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára.

A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

 

I.3.3. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos iskolai feladatok

 

Az intézményünkben folyó személyiségnevelő munka Krisztus- és értékcentrikus. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében központi szerepet kap, hogy diákjaink Jézus Krisztussal való személyes találkozását és közösségét, istenkeresését ösztönözzük. Legfőbb feladatunk a bibliai értékek iránt fogékony személyiség kialakítása. Olyan önálló személyiségű tanulókat kívánunk képezni, akik felelősséget éreznek önmagukért és környezetükért, ismerik és elfogadják a Szentírás értékeinek meghatározó szerepét, és a személyiségükben rejlő értékekkel gazdagítani tudják a családot és a társadalmat.

A személyiségfejlesztés leghangsúlyosabb feladatának tekintjük az érzelmi és értelmi kompetenciák, a szociális érzékenység, a közösségi kompetenciák fejlesztése.

Intézményünk egyik fő törekvése, hogy tanulóinkat az értelmiségi létre és számukra sikeres szakmai életútra készítsük fel, ennél fogva fő feladatunknak tekintjük eredményes szocializációjuk elősegítését és a társadalmi kérdések iránti érzékenység kifejlesztését. Az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére.

A tanítási-tanulási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, játéknak, tartalmas munkának az egyén számára.

A művészeti neveléssel - a leghatékonyabb személyiségformáló eszközzel – kívánjuk növendékeink művészetek megismeréséhez, befogadásához, elsajátításához szükséges készségeit, képességeit, jártasságait fejleszteni.

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat. A tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.

Intézményünk minden pedagógusa meggyőződéssel vallja, hogy a személyes példaadás a helyes erkölcsi kép kialakításának és a bibliai életvitelre ösztönzésnek egyik leghatékonyabb eszköze.

I.3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztéssel, közösségteremtéssel kapcsolatban fontos szempontunk, hogy elkerüljük az öncélú közösségépítésre való törekvést; a közösség alárendelt eleme céljaink megvalósításának: akkor bír értékkel, ha értelmes és helyes célok és feladatok megvalósításában vállal szerepet.

Az intézményi mindennapok során pozitív érzelmi légkör kialakítására törekszünk, amely felüdülést jelent az itt dolgozók és tanulók számára. Csak ennek következménye lehet egy olyan iskola, melyhez tanárai és diákjai egyaránt szeretettel viszonyulnak.

Jelentős szerepet tulajdonítunk az intézmény életében az ünnepeknek, melynek színvonalát a művészeti képzés során tanultakkal emelik növendékeink. Az állami ünnepeket az őket megillető módon kell megünnepelni. A hagyományos vallási-társadalmi jellegű ünnepeket, a magyar társadalom sokszínűségét figyelembe véve, a személyes szféra részének tekintjük, a családokra bízva azok megünneplésének módját. Nagy hangsúlyt helyezünk azonban a tanulók intézményi életéhez kapcsolódó, számukra korszakváltást jelentő események megünneplésére, amit nevelő-oktató munkánk egyik jelentős eszközének tekintünk. Ilyenek a tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek és a ballagás.

A foglalkozások során átélt közösségi tevékenység (együtt zenélés, közös képalkotás), fejleszti a tanulók helyes önértékelését, a közösséghez való viszonyát és a sikerek, kudarcok feldolgozását.

Intézményünk több alkalommal biztosít lehetőséget a növendékein számára arra, hogy haladásukról, fejlődésükről nagyközönség előtt tanúbizonyságot tegyenek. Ezek a szervezett fellépések fokozott teljesítményre serkentenek, megerősítik diákjainkban azt, hogy sikert, eredményt csak komoly munkával lehet elérni.

Tanévzáró ünnepélyeink egyik legfontosabb eseménye az adott tanévben tanulmányilag, a sport területén vagy más téren kiemelkedően szereplő tanulóknak az egész tanulóközösség előtt történő megjutalmazása. Pedagógiai alapelveink közé tartozik, hogy minden kiemelkedő teljesítményt az egész intézmény nyilvánossága előtt ismerjünk el, ezzel is megerősítve tanulóink értékrendszerében a teljesítmény szerepét.

 

Intézményünk támogatja a szabadon szerveződő körök működését.

Gyermekkórusunk gyakori vendége a fenntartó által szervezett programoknak, és fellép az iskolai évzáró és más ünnepségeken, gyermeknapi és egyéb programokon is.

I.3.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

 

A tehetség az egyéniség összteljesítményének egyik része, ennélfogva a tanulók személyiségének és teljesítményének minél sokoldalúbb értékelésére törekszünk a mindennapi oktató-nevelő folyamatban. Úgy véljük, ha az ember egy területen sikeres tud lenni, és megtalálja a számára leggyümölcsözőbb hivatást, az hozzájárul egész személyisége boldogságához. A tehetséggondozás feladata ennek a területnek a felismerése a tanulókban, és optimális fejlődésük biztosítása.

Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat", amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek előre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek.

A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól.

A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítménykényszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkentett mértékű alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemző.

 

A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák:

Zenei tagozatokon:

•  munkaközösségi szinten történő bemutatkozás, a növendék haladásának ezúton való figyelemmel kísérése;

•  vizsgaelőadások: tanszaki tanárok előtt;

•  növendékhangversenyek: szülők, tantestület, kortársaik előtt;

•  rendszeres külső rendezvényeken (hangverseny, egyéb műsoros esten) való részvétel;

•  meghívott vendégtanárok előtti bemutatkozás;

•  szakmai találkozásokon való megmutatkozás;

•  zenei táborokban való részvétel;

•  versenyeken való rendszeres szereplés: házi, országos, nemzetközi;

•  tanévzáró ünnepségen történő fellépés.

Képző- és iparművészeti tanszakon:

•  pályázatokon való részvétel

•  Bethlen-napok (kiállítások)

•  versenyek: házi, országos (rajz, festészet);

•  külső rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi) való szereplés;

•  tanévzárókon történő fellépések;

•  helyi tárlatokon való bemutatkozás (festészet, rajz,);

•  szaktáborokon való részvétel,

•  művészeti gálán történő bemutatkozás.

A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ-közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően.

A tanulási folyamat közben a rendkívüli zenei tehetségeket „B”- tagozatra érdemes irányítani.

A tehetséggondozás feltételei:

•  a tehetségek kutatása, felismerése;

•  megfelelő tárgyi-technikai feltételek biztosítása;

•  napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók-nevelők között;

•  olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat (pl.: az elmagányosodás érzését, kortársak megvetését, hibáktól való szorongás érzését, stb.);

•  a tehetséges pedagógusok, melyek nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelni-oktatni.

A tanári munka professzionális szakma. Azt a pluszt, amitől sokan alkotó művészetnek is tekintik - a pedagógus személyisége adja hozzá. Felelőssége abban áll, hogy a reá bízott minden ember egyedi és megismételhetetlen. Ezért az e „szakmát művelők személyisége és erkölcsi arculata oly mértékig feltétele a sikeres pályafutásnak, mint a szaktudásuk".

 

I.3.6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges kötelező felszerelések és eszközök jegyzéke

 

A 11/1994. MKM rendelet mellékletében szereplő minimális eszközlistában leírt kötelező felszerelések és eszközök az Intézményben rendelkezésre állnak.

 

I.3.7. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Nevelő-oktató munkánk fontos minőségeleme az iskolahasználók elégedettsége. Ennek elérése érdekében elengedhetetlennek tartjuk a családdal való együttműködést munkánk során. Az együttműködés sikerének záloga a partneri szemlélet kialakítása, a közös érdek felismerése. Hisszük, hogy sikeres munkát csak ott lehet végezni, ahol a partnerek képesek és hajlandóak az együttműködésre, a kompromisszumra, a megállapodáson és kölcsönös tiszteleten alapuló egyezségek betartására.

Az együttműködést segíti a felek rendszeres informálása, egymás véleményének meghallgatása, a felmerülő problémák jelzése és a megoldásra való törekvés, melynek során ügyelünk egymás jogainak tiszteletben tartására.

A családdal való szoros együttműködés eszköze a „nyitott intézmény” megteremtése. Szabad tájékozódást és betekintést kívánunk biztosítani minden iskolahasználó számára az intézményben folyó szakmai munka területén. A tanórák és az iskola tanórán kívüli programjai – az időpontnak az érintettekkel való egyeztetését követően - bármely évfolyamon nyitottak a szülők számára, és ugyanezt a célt szolgálja a félévenként elkészített írásbeli „osztályértékelés” is a szaktanárok és az osztályfőnök részéről. Intézményünkben nem működik szülői szervezet és diákönkormányzat – erre az eddigiek folyamán nem merült fel igény –, az érintett felektől érkező kezdeményezés esetén azonban bármikor biztosítjuk a lehetőséget e szervezetek létrehozására a Közoktatási Törvény szellemében.

A tájékozódás és kapcsolattartás intézményünkben működő formái:

•  Intézményi Házirend – a tantestület, a diákok és a szülők véleményének meghallgatásával, az általuk történő jóváhagyással – szabályozza az iskola mindennapi munkarendjét. A Házirendet az első tanítási napon minden tanuló, rajta keresztül minden család kézhez kapja.

•  Szülői fórum – szükség szerinti időközökben tanácskozik a tantestület részvételével.

•  Tanári fogadóórák – minden tanár heti egy fogadóórában, illetve megbeszélés szerint bármikor rendelkezésre áll.

•  Szülői értekezlet – évente három alkalommal, osztálykeretben, az osztályfőnök vezetésével, szükség esetén egyes szaktanárok részvételével.

•  Félévi írásos értékelés minden osztályban a szaktanárok és az osztályfőnök részéről.

•  Közös informális-, sport- és családi rendezvények (az igazgató előzetes jóváhagyásával).

 

A szülőket rendszeresen tájékoztatjuk az iskolai élet anyagi vonatkozásairól. A tanév végén ismertetjük a következő tanév vonatkozásában a tankönyvekkel, a szükséges segédeszközökkel, valamint egyéb felszerelésekkel, kapcsolatos előírásokat és költségeket. Ezek beszerzési módjáról – a Közoktatási Törvény értelmében – a szülő maga dönt.

A szülőket a tanulókon keresztül tájékoztatjuk a tanulmányi kirándulások költségeiről és egyéb várható kiadásokról. A nyelvi munkaközösség – tantárgyi sajátosságai miatt – eltér a februári általános tankönyvrendelés rendjétől: folyamatosan, a tankönyv végére érve rendelik meg a következő kötetet, a szülők előzetes tájékoztatásával. A szaktanár személyének megváltozása miatt a korábban megrendelt tankönyv nem cserélhető le.

A tanulmányi kirándulásokkal és tanulmányutakkal, valamint minden iskolán kívüli tevékenységgel kapcsolatban előzetesen kikérjük a szülők véleményét és beleegyezését.

Az intézmény dolgozóinak iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. Tovább>>